Ez a film valószínűleg nem ugrik be senkinek, talán még képek alapján sem. Nekem a B kategóriás horror filmek közül az egyik kedvencem. Olyan 12 év körül lehettem (ha nem fiatalabb) mikor először ki kölcsönöztem ezt a filmet az egyik tékából, annyira megtetszett, hogy később még nem egyszer hazavittem. Manapság már nehéz hozzájutni, bár talán egy-két téka polcain még megtalálható. Mellesleg a filmet Mark Jones írta és rendezte, miután leforgatta a Leprechaun harmadik részét is (még mielőtt szegényt kiküldte volna az űrbe).
A történet a következő, valamikor a középkorban élt ez a rusnyaság, Rumpeltstilskin. Legfőbb szórakozása a gyerekek elrablása és megzabálása volt, egyszer azonban a dühödt tömeg elkapta és egy boszorkány megátkozta, így Démonpofa bekerült egy szobrocskába, ahonnan csak egy könnycsepp és egy kívánság szabadíthatja ki (értelmes...). Napjainkban folytatódik a történet. Egy nő aki elvesztette férjét és egyedül él újszülött gyermekével megveszi egy banyától a szobrot vagyis inkább ellopja, az átkot pedig feltöri (ez természetes, ti nem egy szoborra szoktatok rásírni??!). Innentől kezdetét veszi a hajsza, először a démonpofa kergeti az anyát a gyerek miatt, miután pedig megszerezte a gyereket, az anya és pár segítője (a banya és egy tv-s csóka) veszi üldözőbe démonpofát.
A legfőbb értéke a filmnek Démonpofa, szinte érzi az ember a felszabadultságot miután kiszabadul és vadászni kezd. Ezt a felszabadultságot a filmen is érezni lehet, mintha azt mondta volna a rendező, hogy ki nem szarja le, hogy mit szólnak a kritikusok. Mint film tényleg szar, de mint szórakozás kiváló. Aki látott már B kategóriás horrorfilmeket és tetszett is neki (igen, vannak ilyen beteg emberek) annak bátran ajánlom e film felkutatását, ez egy igazi B horror, egy kis humorral keverve, na meg persze néhány kegyetlenebb jelenettel.
10/7
PokerFace
